Építő jelleg

Nos akkor mintegy bevezetőül, és mottóul egy sokkal hosszabb lélegzetű cikksorozathoz:

Tarlós István több cikk tanulsága szerint is akkor támogatja a fővárosi közgyűlést, ha az alternatív színházak kevesebb pénzt kapnak, hasonló ötletek mindegyik oldalról felmerülnek: Demszky Gábor is bejelentette, hogy közvélemény-kutatások alapján, több fog jutni az egészségügyre, míg a kultúrára meg kevesebb. Azaz Deseffy pajtás 30 millióért felhívogatta a panelban lakókat meg a bérháznéniket és kiderült:

Az Ön egyetért-e azzal, hogy míg az egészségügyből milliárdokat vonnak ki addig a kultúrát (színházakat és múzeumokat) százmilliókkal támogatják?

-kezdetű kérdésre azok, akik meg tudták ragadni a lényeget 99%-os többséggel nemet mondtak.

Senkit nem érdekelt, hogy míg a kérdés egyik fele a kimenetről, addig a másik a bemenetről szólt: a politikusok vették az üzenetet és választóik akaratának megfelelően jártak el: azt mondták ELÉG volt abból, hogy ez a mocskos kultúrlobbi itt a mi kárunkra hízik.

Végre és valahára rend lesz ám itt, nem kapnak ezek a rohadékok több pénzt, véget ér a jó világ, amely annyi milliót vett ki a szegény budapestiek (mit budapestiek, az ország!) pénztárcájából. Véget érnek a sötét kis pénzügyi panamák, nem lesznek többé ügyek itt sem:

-A Hubay Jenő Zeneiskola igazgatója kakaóbiztos furulyák beszerzésével több tízmilliót zsebelt be az államtól

- a XVII. kerületi Szabó Ervin tagkönyvtár könyvtárosa tavat építtetett Rózsadombi háza elé az elsikkasztott milliárdokból

- a Kolibri Színház elbocsátott súgója 150 Milliós végkielégítéssel búcsúzott a színpad világától

- Pintér Béla társulata pedig a Parasztopera felújításán dolgozik, több forrás szerint viszont a darab új munkacímen fut: Oligarchák Operája- a költségei pedig már eddig meghaladták a Margit-híd felújítására előirányzott összeget.

Csakhogy: van egy kis bibi, amiről hajlamosak elfeledkezni a modern idők kultúrmisszionáriusai és csendrendeletalkotói: bár sokaknak kezd meglepővé válni, de bár nagyobb üzleti-társadalmi élet folyik Budaörsön, a Tesco-Cora-Ósan aranyháromszögben, mint az egész V. kerületben, mégis, és még mindig, sőt talán elég sokáig is: országunk fővárosát Budapestnek hívják (és nem Dunakeszi-Fót elágazásnak, Óbudai Tescónak, vagy Felcsútnak).

Nos a gyengébbek kedvéért, az alábbi dolgokkal kell rendelkeznie egy fővárosnak (ha nem rendelkezne, akkor akár Érd néven is futhatna tovább, megyei jogúnak úgy látszik az is megteszi):

- parlament

- királyi/államfői palota (most a tisztes kivételektől, mint Hága tekintsünk el!)

- Nemzeti Múzeum, Nemzeti Színház

- állami hivatalok központjai, állami vállalatok székhelyei, minisztériumok

- kiemelt, speciális kórházak (Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Járványkórház, Onkológiai Kórház stb.)

- Akadémiai Intézetek

- színházak, mozik, tematikus múzeumok

- fesztiválok, kiállítások, hatalmas könnyűzenei és sportesemények

- parkok, sétáló- és bevásárlóutcák

- tömegközlekedés: 1,7 Milliós lakosság mellett úgy 6 metróvonallal

- átfogó építési szabályozások

- turisztikai programtervek

(a cikk reményeink szerint ezek részletezésével folytatódik)